SPANYOL LAKOSOKKÉNT FIZETENDŐ JÖVEDELEMADÓ – CÉGEK – TÁRSASÁGI ADÓ

A társasági adó (IS) a spanyol területen rezidens társaságok és egyéb vállalati struktúrák jövedelmére kivetett adó.

Ezt az adót az alábbi szabályozások szabályozzák:

. Társasági adótörvény

. Társasági adó rendelet.

1.- MELY SZERVEZETEK ALKALMAZIK EZT AZ ADÓT?

Van egy Általános szabály amellyel minden vállalkozás köteles erről az adóról bevallást tenni, függetlenül attól, hogy az adózási időszakban (egy naptári év) folytatott-e tevékenységet vagy sem, és akkor is, ha nem szerzett adóköteles bevételt.

– MI TÖRTÉNIK AZ „INAKTÍVNAK” MINŐSÍTETT VÁLLALATOKBAN?

Egy vállalat akkor tekinthető „inaktívnak”, ha nem folytat gazdasági tevékenységet.

Más szavakkal, a társaság nem hajtott végre tranzakciókat, mert:

* Ez egy nemrégiben létrehozott vállalat. Vagyis bejegyezték, de még nem kezdte meg tevékenységét.

* Vállalat már létrejött, de tevékenységét befejezte. Számos oka lehet annak, hogy a cég leállt. A leggyakoribb ok az, hogy a partnerek már nem kívánják tovább fejleszteni a társaság tevékenységét, hanem meg akarnak várni a felszámolással, feloszlatással, mert remélik, hogy a jövőben újraindul. Ily módon a partnerek elkerülik azokat az eljárásokat és költségeket, amelyek a cég tevékenységéből adódnak.

Az erre vonatkozó szabályozás ezt mondja a cégeket fel kell számolni, ha az egy évnél hosszabb elment \ elmúlt mióta befejezték a tevékenységet. Ezért ennek az időszaknak a letelte után fel kell számolni és végül fel kell számolni.

Ezért problémákat okozhatnak az inaktív cégek, amikor az inaktivitási időszak túlságosan meghosszabbodik.

A cég azonban még „inaktívnak” nyilvánítva is bizonyos teljesítendő formális kötelezettségek:

1. - Vezesse az áfa-nyilvántartási könyveket: A cég „inaktívvá nyilvánítása” után nem köteles áfa-nyilvántartási könyveket készíteni és vezetni, mivel megszűnt a számla kiállítása és fogadása. Megtartani azonban szükséges, mert felülvizsgálatukat és ellenőrzésüket akár négy év múlva is kérheti az adminisztráció.

2.- A társasági adóval foglalkozni: Minden típusú társaságnak, legyen az aktív vagy inaktív, be kell nyújtania társasági adót. Az inaktív társaságok esetében ezt az adót az inaktivitási helyzetüket megjelölve kell bemutatniuk, és a számviteli eredményük «0» lesz.

3.- Egyéb kötelezettségek: Az inaktív cégek kötelesek minden eljárást úgy lefolytatni, mintha aktívak lennének. Ilyen például a könyvelési kötelezettség, a könyvelés hitelesítése, stb. Még az éves beszámoló elkészítésének kötelezettsége is van az ügyintézők részéről, amit a partnerek közgyűlésének kell jóváhagynia. Ezenkívül alapvető fontosságú, hogy az éves beszámolót az árujegyzékben helyezzék el. Ezek be nem tartása esetén a bírság 60.000 XNUMX euróig terjedhet.

– AMIKOR SZÁMÍT A VÁLLALAT SPANYOLORSZÁGI „REZIDŐNEK”?

A következő követelmények bármelyikét teljesítő vállalatok spanyol területen laknak:

• A spanyol joggal összhangban állapították meg.
• Hogy a székhelyük a spanyol területen belül van.
• A hatékony irányítás központja spanyol területen van (ha Spanyolországban található az összes tevékenységük irányítása és ellenőrzése).

– MILYEN TÍPUSÚ VÁLLALATOKRA VONATKOZIK AZ ADÓ?

A jogi társaságok minden típusa társaságiadó-adózó (kivéve a nem kereskedelmi célú polgári társaságokat) és bizonyos jogalanyok, még akkor is, ha nem rendelkeznek jogi személyiséggel.

2.- MI AZ ADÓkulcs?

A adó alap a társaságon keresztül szerzik be számviteli eredmények/egyenleg. Tehát erre a számviteli egyenlegre kell alkalmazni az adókulcsot.

– ÁRAJÁNLAT/ÁRA TÍPUSOK

 Az első olyan adózási időszakban kerül alkalmazásra, amelyben az adóalap pozitív (vagyis van nyereség és társasági adót kell fizetnünk) és a következőben.

• Általános árajánlat/árfolyam: 25%.
• Csökkentett árajánlat/kamatláb 15% vállalkozóknak. A közelmúltban alapított társaságok KÉT ÉVRE (a tevékenység megkezdésének évében és a következő évben) alkalmazhatják ezt a kedvezményes kulcsot, ha megfelelnek bizonyos követelményeknek:

– A társaság gazdasági tevékenységét korábban más személy vagy kapcsolódó szervezet nem végezte.

– A gazdasági tevékenységet a társaság alapítását megelőző évben nem olyan természetes személy folytatta, aki az újonnan létrehozott szervezet tőkéjében vagy saját tőkéjében 50 százalékot meghaladó részesedéssel rendelkezik.

A családi társaságok nem tartoznak a kedvezményes adó hatálya alá.

• Szövetkezeteknek 20% kedvezményes árajánlat/ár: Ez az árajánlat/kulcs adóköteles szövetkezeti társaságokra vonatkozik, kivéve a szövetkezeten kívüli eredményeket, amelyek az általános jegyzés/kulcs szerint 25%.

3.- HOGYAN SZÁMÍTJUK AZ ADÓT?

A társasági adót a társaság pénzügyi évében elért számviteli eredményből számítják ki, azaz:

BEVÉTELEK – KIADÁSOK – ELLENŐRZHETŐ KÖLTSÉGEK

A tevékenység fejlesztéséhez kapcsolódó és önrészre vonható költségek hosszú listája van, mint például vásárlások, szolgáltatások, bérek és fizetések, társadalombiztosítás, bérleti díjak, javítások, biztosítás, utazás és szállítás, reklám, pénzügyi kiadások, kellékek, képviselet költségek kereskedelmi, és egy hosszú stb.

Ahhoz, hogy egy költséget „levonhatónak” lehessen tekinteni, egy „valós gazdasági” tényre kell reagálnia, vagyis a könyvelési tételnek meg kell felelnie egy ténylegesen végrehajtott ügyletnek és nem szimulált.

Ezenkívül a kiadásoknak meg kell felelniük az alábbiaknak követelmények:

• Számvitel: az eredménykimutatásban, illetve tartalékszámlán kell elszámolni, kivéve a szabadon amortizálható tételeket és egyéb olyan eseteket, amikor a szabályzat kifejezetten jelzi, hogy elszámolásuk nem szükséges.
• Indokolás: azokat mindkét esetben a Számlázási Szabályzatban meghatározott követelményeknek megfelelő számlával kell igazolni.
• Imputáció: általában abban az adóidőszakban kell imputálni, amelyben felhalmozódnak. A szabály két kivételt tartalmaz, amelyek lehetővé teszik a bevételek és ráfordítások adózási célú felosztását abban az adózási időszakban, amelyben elszámolásra kerültek, feltéve, hogy ez nem eredményez alacsonyabb adókulcsot, mint ami akkor lett volna, ha azt felszámították volna. a felhalmozási időszakban.
• Összefüggés a jövedelemmel: a tevékenység gyakorlása során kell végezni a jövedelemszerzés érdekében, anélkül, hogy szabadelvűnek tekintenék, ebben az esetben nem lenne levonható.

KÖVETKEZTETÉS:

A társasági adó szempontjából csak azok a költségek, amelyek:

– A számviteli számlákon megfelelően elszámoltak

– Megfelel a „valódi” tevékenységeknek

– A számviteli évben elvégezték

– Kellően indokoltak

– Ezek nem kifejezetten „le nem vonható” kiadások.

A kifejezetten „le nem vonhatónak” minősülő kiadások, vagyis azok, amelyeket ugyanaz a törvény nem fogad el az adóból fizetendő összegből levonni, a következők:

1. Olyanok, amelyek a szavatolótőke díjazását jelentik.
2. A társasági adó elszámolásából származóak. Vagyis az adóért fizetett összeg.
3. Büntető- és közigazgatási bírság és kötbér, valamint pótdíj a határidőn túli bevallásért.
4. Szerencsejáték veszteségei.
5. Adományok
6. A jogrenddel ellentétes cselekmények költségei.
7. Az adóparadicsomokban lakóhellyel rendelkező személyekkel vagy szervezetekkel végzett tranzakcióknak megfelelő költségek.
8. Adóidőszakban elhatárolt pénzügyi ráfordítások, amelyek a csoporthoz tartozó társaságokkal szembeni tartozásokból származnak.
9. A munkaviszony vagy a kereskedelmi jogviszony megszűnéséből származó, bizonyos határokat meghaladó aránytalan költségek.
10. Azon kapcsolt személyekkel vagy szervezetekkel folytatott ügyletekre vonatkozó ráfordítások, amelyek ezekben az eltérő adóbesorolás következtében nem termelnek bevételt, illetve mentesülnek, illetve 10%-nál kisebb névleges adókulcs alá tartoznak.

– AZ ADÓ KISZÁMÍTÁSÁNAK KIIGAZÍTÁSA

A fizetendő Adó összegének kiszámításához egy sor olyan korrekciót vagy korrekciót kell végrehajtani, amelyet a számvitelben alkalmazott eltérő számítási szempontok alkalmazásával generálnak az APEH által megengedettektől.

Ezen a ponton tisztán kell lennünk a „számviteli kritériumok” és az „adófeltételek”, valamint a „számviteli zárás” és az „adózárás” fogalmával kapcsolatban az évre vonatkozóan.

Ezek a korrekciók vagy kiigazítások egyaránt lehetnek POZITÍVOK és NEGATÍVAK, és IDEIGLENES vagy ÁLLANDÓ jellegű eltérések okozhatják.

Egyértelmű eset lenne például a FORGALMI BÍRSÁG megfizetése. Ezt a költséget elszámolják számvitel mert a cég kifizette. Azonban nem tudjuk levonni a adófizetés mert „le nem vonható” kiadásnak minősül.

A számviteli eredményhez/egyenleghez hozzá kell adni és ki kell vonni a számviteli és az adózási eredmény közötti állandó különbségeket.

– Mik azok a kapcsolt felekkel folytatott tranzakciók?

Ezek a kapcsolt felek közötti áru- és/vagy szolgáltatástranszferek (nem függetlenek egymástól).

A társasági adóról szóló törvény a következőket állapítja meg kapcsolt felekkel kapcsolatos feltételezések:

1. Amikor azokat a Szervezet és partnerei között hajtják végre, ha e partnerek társadalmi részvétele legalább 25%.
2. Amikor ezeket az entitás és igazgatói vagy adminisztrátorai között hajtják végre
3. Amikor azokat az Entitás és a partnerek (legalább 25%-os részvétel) rokonai (házastárs, gyermekek, szülők, testvérek, unokák,…), igazgatók vagy adminisztrátorok között hajtják végre.
4. Amikor azokat ugyanazon vállalatcsoporthoz tartozó entitások között hajtják végre.
5. Amikor azokat a szervezet és egy másik vállalat igazgatói vagy adminisztrátorai végzik, amely ugyanahhoz a cégcsoporthoz tartozik.
6. Amikor ezeket a jogalany és egy másik társaság között hajtják végre, amelyben az előbbi közvetetten legalább 25%-os részesedéssel rendelkezik.
7. Ha olyan entitásokkal hajtják végre, amelyekben ugyanazok a partnerek, igazgatók, ügyintézők vagy hozzátartozóik harmadfokig legalább 25%-ban vesznek részt.
8. Amikor azokat a spanyolországi illetőségű szervezet és annak külföldi állandó telephelyei között hajtják végre.

FONTOS: A kapcsolt személyek vagy jogalanyok között lebonyolított ügyleteket „rendes piaci értékükön” kell értékelni. A rendes piaci érték az, amelyről független személyek vagy szervezetek a szabad verseny feltételei között megállapodtak volna.

4.- ADÓBEVALÓ MODELLEK

• 200 modell: Éves társaságiadó-bevallás. Minden év július 1. és 25. között kerül bemutatásra. Akkor is be kell mutatni, ha a cég inaktív.
• 202 modell: Nyilatkozat a társaságok töredékfizetéséről. Be kell mutatni, ha az előző évben juttatásban részesültek. Április, október és december első 20 napjában kerülnek bemutatásra.
• 220-as modell: Ezt az űrlapot vállalatcsoportokhoz használják.

JÖVEDELEMADÓ NEM MAGÁNSZEMÉLYEK ÉS SPANYOLORSZÁGBAN NEM LAKOS VÁLLALATOK SZÁMÁRA

 a) Letelepedés útján szerzett jövedelem

Egy nem rezidens magánszemély vagy társaság „telephelyen” keresztül jár el Spanyolországban a következő esetekben:

– Ha Spanyolországban, bármilyen jogcímen és folyamatosan vagy rendszeresen rendelkezik olyan létesítményekkel vagy munkahelyekkel, ahol a tevékenység egészét vagy egy részét fejlesztik.

– Ha Spanyolországban egy meghatalmazott ügynökön keresztül járnak el, aki a nem honos jogalany nevében és nevében köt szerződést, feltéve, hogy rendszeresen gyakorolja az említett jogköröket.

Az állandó telephelyek konkrétan a vezetőség központja, fióktelepei, irodái, gyárai, műhelyek, raktárak, üzletek vagy egyéb létesítmények, például bányák, olaj- vagy gázkutak, kőbányák, mezőgazdasági üzemek, erdészet vagy állattenyésztés, vagy a természeti erőforrások kiaknázására vagy kitermelésére szolgáló bármely más hely, és Építkezés. Továbbá olyan szerelési vagy összeszerelési munkák, amelyek időtartama meghaladja a hat hónapot.

PÉLDA

Egy külföldi illetőségű jogalany birtokol egy spanyolországi bányának szánt földterületet.

1.- Adóalap

A telephely adóalapját az általános társaságiadó-rendszerben foglaltak szerint kell meghatározni, az alábbiak sérelme nélkül:

– Minden olyan kifizetés, amelyet az állandó telephely a központi iroda vagy annak bármely telephelye felé fizetett díjként, kamatként vagy jutalékként technikai segítségnyújtási szolgáltatások ellenértékeként, vagy áruk vagy jogok használatáért vagy átruházásáért nem lesz levonható.

– Levonhatóak lesznek azonban a külföldi bankok állandó telephelyei által a székhelyüknek vagy más állandó telephelynek a tevékenységük végzése érdekében fizetett kamatok.

– A telephelynek megfelelő gazdálkodási és általános adminisztrációs költségek ésszerű része levonható, amennyiben a jogszabályban meghatározott követelmények teljesülnek. Az adóalany a fent említett levonható költségek értékelését az APEH-től kérheti.

– A gazdálkodó egység saját tőkéjének költségének (kamat és egyéb pénzügyi költségek) megfelelő összegek sem közvetlenül, sem közvetve semmilyen esetben sem rendelhetők az állandó telephelyhez.

2.- Adó mértéke

A 25% -os adókulcs kerül alkalmazásra az adóalapra.

19 %-os kiegészítő kulcs az állandó telephely által Spanyolországban megszerzett esetleges bevételekből átutalt összegekre lesz szükség, az alábbi kivételekkel

– Az Európai Unió adóparadicsomnak nem minősülő államaiban adóügyi illetőséggel rendelkező jogalanyok.

– Olyan jogalanyok, amelyek adóügyi illetőséggel rendelkeznek olyan államban, amely megállapodást írt alá Spanyolországgal a kettős adóztatás elkerülése érdekében, feltéve, hogy ez kölcsönös elbánásban részesül.

Az adó teljes összegében a következők alkalmazhatók:

– A spanyol társaságiadó-törvény által a spanyol rezidens társaságokra alkalmazott kedvezmények és levonások összege.

– A visszatartások és az Adó terhére történő befizetések összege.

3.- Adóidőszak és elhatárolás

Az adózási időszak egybeesik az állandó telephely által bejelentett adóévvel, de nem haladhatja meg a 12 hónapot. Ha mást nem jelentettek be, az adózási időszak a naptári évre vonatkozik. Az adó az adózási időszak utolsó napján jár.

Az adóidőszak közlését az első adóbevallás benyújtásakor kell megfogalmazni, azzal a feltétellel, hogy az a következő időszakokra is megmarad, amíg kifejezetten nem módosul.

Az adóidőszak akkor értendő véget, amikor a telephely a tevékenységét beszünteti, vagy más módon a befektetés visszafordítása a telephely vonatkozásában annak napján megtörténik, valamint azokban az esetekben, amikor a telephely átadásra kerül. más természetes személynek vagy szervezetnek, azok, amelyekben a központi ház átadja lakóhelyét, és amikor tulajdonosa meghal.

4.- Formai kötelezettségek

Az állandó telephelyek kötelesek lesznek bevallást benyújtani a megfelelő adómérték megállapításáról és beírásáról az egyszerűsített 200-as vagy 201-es modell. A bevallást az adóidőszak végét követő hat hónapot követő 25 naptári napon belül kell bemutatni.

Az állandó telephelyek külön elszámolást kötelesek vezetni, utalva az általuk végzett műveletekre és a hozzájuk kapcsolódó vagyoni elemekre.

Ezenkívül kötelesek lesznek eleget tenni a társasági adószabályok által a spanyol területen letelepedett jogalanyok számára megkövetelt fennmaradó számviteli, regisztrációs vagy formai kötelezettségeknek.

5.- Számlafizetés

Az állandó telephelyekre a társaságiadó-visszatartási rendszer a kapott jövedelemre, és részletfizetésre köteles lesz számlára ezen adó kiegyenlítésének időpontjában, ugyanolyan feltételekkel, mint a spanyol társasági adó hatálya alá tartozó szervezetek.

Hasonlóképpen kötelesek lesznek visszatartani és előlegbefizetéseket teljesíteni ugyanolyan feltételekkel, mint a spanyol területen letelepedett jogalanyok.

b) Állandó telephely közvetítése nélkül szerzett jövedelem

A telephellyel nem rendelkező adóalanyok, gazdasági társaságok és/vagy magánszemélyek, függetlenül attól, hogy természetes vagy jogi személyről van szó, adóztatnak. IRPF (spanyol jövedelemadó – tőkenyereségadó) előírásokat, és ezt minden egyes ügylet esetében meg kell tenni, az IRNR törvény egységes szerkezetbe foglalt szövegének 24. és azt követő cikkei szerint.

1.- Adóalap

a) Általános szabály: Az adóalapot általában a teljes, a személyi jövedelemadó szabályai szerint meghatározott összeg alkotja.

b) Különleges szabályok: Mérnöki szerződésekből és általában Spanyolországban telephely közvetítése nélkül végzett tevékenységekből vagy gazdasági műveletekből származó szolgáltatások nyújtása, műszaki segítségnyújtás, szerelési vagy összeszerelési munkák esetén az adóalap a különbözettel egyenlő. a teljes bevétel és a következő kiadások között:

– A tevékenység fejlesztésében közvetlenül foglalkoztatott személyi állomány bére és társadalombiztosítási járulékai, feltéve, hogy a vonatkozó adó bevétele vagy a fizetett munkajövedelem utáni befizetések indokoltak vagy garantáltak.

– Anyagok rendelkezésre bocsátása a spanyol területen végzett munkákhoz való végleges beépítéshez.

– Spanyolország területén a tevékenységek fejlesztéséhez felhasznált készletek.

A megfelelő adóalap tőkenyereség úgy határozzák meg, hogy minden bekövetkező tőkeváltoztatásra bizonyos kivételekkel a személyi jövedelemadóra vonatkozó szabályokat alkalmazzák.

– Nem rezidens jogalanyok esetében, ha a tőkenyereség nem jövedelmező beszerzésből (például adományozásból) származik, ezt az összeget a megszerzett tárgy „normál piaci” értékén kell értékelni.

– Ha a bevételek közvetve a spanyol területen található eszközökből vagy az azokhoz kapcsolódó jogokból származnak, és a jogalanyok „csupán eszközök birtokosának” minősülnek, és olyan országokban vagy területeken honosak, amelyekkel nincs tényleges adócsere Tájékoztatjuk, hogy a spanyol területen található ingatlanok adófizetési kötelezettség alá esnek.

– Nem rezidens természetes személyek esetében a spanyol területen található ingatlanok imputált jövedelmét a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint kell meghatározni (az építményekkel rendelkező városi vagy falusi ingatlan kataszteri értékének 2%-a). a hasznosítás gyakorlásához nem nélkülözhetetlen, nem gazdasági tevékenységgel vagy ingatlantőke-hozamot termelő tevékenységgel, vagy 1.1%, ha a kataszteri érték felülvizsgálatra került).

– Az Európai Unió másik tagállamában lakóhellyel rendelkező adóalanyok sajátos szabályozással rendelkeznek, amely lehetővé teszi számukra saját speciális szabályaik alkalmazását, mint pl.

*A személyi jövedelemadóról szóló törvényben előírt kiadások levonhatók, mintha lakosokról beszélnénk, amennyiben igazolják, hogy közvetlenül kapcsolódnak a Spanyolországban szerzett jövedelemhez.

*A tőkenyereségnek megfelelő adóalapot úgy határozzák meg, hogy minden előforduló vagyoni változásra általában a személyi jövedelemadóról szóló törvény azon szabályait alkalmazzák, amelyek abban az esetben vonatkoznának, ha az adózó így járna el.

2.- Adó mértéke

* Tábornok:

Az EU, Izland és Norvégia lakosai	A többi ország
19%	24%

* Spanyolország területén nem rezidens személyek által az idénymunkások határozott idejű szerződése alapján kapott munkajövedelem, a munkaügyi szabályozás rendelkezéseivel összhangban:  2%.

* A gazdálkodó egység saját tőkéjében való részesedéséből származó osztalék és egyéb bevétel, valamint a saját tőke harmadik félnek történő átruházásából származó kamat és egyéb bevétel: 19%

3.- Levonások

Csak az alábbiak kerülnek levonásra az adóból:

A személyi jövedelemadóról szóló törvény egységes szerkezetbe foglalt szövege 68.3. cikkelyében meghatározott adományokból származó levonásoknak megfelelő összegek.

Az adózó jövedelme után gyakorolt ​​visszatartások és előlegfizetések.

4.- Felhalmozási

Az adó összege:

– Visszaküldés esetén az esedékesség időpontja vagy az átvétel időpontja, ha ez korábbi.

– Tőkenyereség esetén, amikor az ingatlan átalakításra kerül sor.

– Városi ingatlanoknak megfelelő imputált jövedelem esetén minden év december 31-én.

– A fennmaradó esetekben, amikor a megfelelő bevétel esedékes.

– Az adózó halála esetén minden beszámításig hátralévő jövedelmet a halál napján kell megfizetni.

5.- Formai kötelezettségek

Azok az adóalanyok, akik spanyol területen telephely közvetítése nélkül szereznek bevételt, kötelesek bevallást benyújtani, amely meghatározza és rögzíti az adótartozást a felhalmozás napjától számított egy hónapon belül. A saját használatú városi ingatlanoknak megfelelő imputált bevétel esetén a bevallás a felhalmozás időpontját követő január 1-től június 30-ig kerül bemutatásra.

A tartozás nyilatkozatát és letétbe helyezését az egyetemleges kötelezettek is megtehetik. Az ezen adót terhelő adózóknak nem kell bevallást benyújtaniuk arról a jövedelemről, amelyre vonatkozóan forrásadót vagy előlegbevételt tettek, sem a levonás alá eső, de mentesített bevételről.

Azok az adóalanyok, akik Spanyolországban folytatott gazdasági tevékenységből vagy kizsákmányolásból szereznek bevételt, kötelesek nyilvántartást vezetni a bevételekről és a kiadásokról.

Hasonlóképpen, dátum szerinti sorszámmal meg kell őrizniük a kiállított számlákat és a beérkezett számlákat vagy igazoló dokumentumokat.

Az általuk kielégített munkajövedelem, valamint a levonás tárgyát képező egyéb bevétel után levonást és előlegfizetést kötelesek fizetni. forrás www.spanishsolicitors.com