Turisztikai otthonok tulajdonosi közösségekben – Konfliktusok

Konfliktusmegoldó

A tulajdonosi közösségeken belüli turistaotthonok jelensége az egyik legvitatottabb kérdés, amely ebben a kérdésben felmerült.

Turisztikai célra házat bérelni nem, önmagában, a zavaró tevékenység, de a gyakorlatban gyakran generál problémát a szomszédokkal való együttélésben, például a közös elemek intenzív használata miatt, ami felfogható az azonos rendellenességeként, és növeli a károsodás, vagy zaj kockázatát bizonyos időpontokban.

A megoldások amelyeket a környékbeli közösségek alkalmazkodhatnak a turisták lakhatási problémájához, változatosak.

A többi tulajdonos szokásos tartózkodási helyével rendelkező közösségben található apartmanok turisztikai bérbeadása egy bosszantó és veszélyes tevékenység, mivel a közös elemeket nagyszámú ember használja, abnormálisan használja ugyanazt.

 

Tevékenységi tilalom

(LPH art.17.12)

Jelenleg a tulajdonosi közösségeknek van lehetőségük elérni megállapodások amelyek korlátozzák vagy feltételekhez kötik a turisztikai bérleti tevékenység gyakorlását.

Ezek a megállapodások megkövetelik a az összes tulajdonos 3/5-ének szavazata aki viszont a részvételi kvóták 3/5-ét képviselik , függetlenül attól, hogy módosítják-e az alapító címet vagy a társaság alapszabályát. közösség. Az ilyen értelemben megkötött megállapodásoknak nem lehet visszamenőleges hatálya, azaz nem korlátozhatják a tevékenységet azoknak, akik már gyakorolták.

A turisztikai bérleti tevékenység korlátozásához szükséges többségi lazítás tól érvényes 6-3-2019. Addig ez a fajta korlátozás az alapszabály vagy az alapító titulus módosításával járt, amihez mint ilyen az egész közösség egyhangú támogatására volt szükség ( LPH art.17.6 ). Ez azt jelentette, hogy ha már volt olyan szomszéd, aki otthont jelölt ki turistaszállásra, vagy ennek szándéka volt, akkor gyakorlatilag lehetetlen volt megegyezni ellene.

 Ezt a normatív módosítást követően a kifejezés hatálya határ vagy feltétel ” normában foglaltak felvetésére kerül sor, vagyis ha a tulajdonosi értekezletek csak 3/5-ös többséggel tilthatják meg indokolás nélkül az üdülési bérbeadást, vagy ha csak, akkor korlátokat vagy feltételeket állapíthatnak meg, amelyeket a tulajdonosnak teljesítenie kell ahhoz, hogy szentelje az otthonát ennek a tevékenységnek, és csak akkor tiltsa meg, ha nem teljesül.

 Az üggyel kapcsolatos jogtudományi állásfoglalás hiányában úgy tűnik, hogy a többségi doktrína hajlik erre a második lehetőségre:

  • A tulajdonosi közösség különféle korlátokat állíthat fel - például, hogy a lakók nem maradhatnak a lakók közös helyiségeiben, a ház vagy a portál kulcsa nem maradhat az épületen kívül átvétel céljából a leendő bérlő, korlátozhatja az egyidejűleg a házban tartózkodó felhasználók száma stb. Mindenesetre olyan feltételeknek kell lenniük, amelyek az ingatlan és a többi szomszéd számára előnyösek, és egyértelmű joggal való visszaélésre utalnak, vagy valóban abszolút tilalmat feltételeznek az otthon nyaralóhelyéről.
  • De a közösség, még ha eléri is a minősített többséget LPH art.17.12 , a közösség közvetlenül nem tilthatja meg az egyik magáningatlant az úgynevezett nyaralóbérlésnek szentelték. Más az, hogy ennek meghatározott feltételei mellett annak megsértése, ha az a közösség normális fejlődését jelentős mértékben befolyásolja, bosszantó tevékenységnek minősül, és megtiltható.
  • A korlátozás abszolút tilalomként való értelmezése olyan túllépést jelentene, amely sértené a lakástulajdonos jogából fakadó domináns adottságokat, kivéve, ha azok nem közösségi szabályozáson alapulnának. A tulajdonosi testület csak akkor tilthatta meg a használatot, ha az ágazati szabályozás az épület típusában, helyében vagy idejében nem tette lehetővé a tevékenységet úgy, hogy a szabályozáshoz a valóságban nem lehetett mit hozzáfűzni.

között elfogadott megállapodásokra 12-19-2018 and 1-23-2019 , RDL 21/2018 A kongresszusi érvényesítés hiánya miatt hatályon kívül helyezett, már megállapította a jelenleg hatályos többségi lazítást, így az ebben az időszakban elfogadottak teljes mértékben érvényesek és kötelezik a közösséget ( LPH art.17.12 ).

 

Díjak emelkedése

(LPH art.17.12)

Egy másik megoldás, amit a közösségek elfogadhatnak, hogy beengedik a turistalakásokat, de külön költségkvóta fizetésére kényszerítik tulajdonosaikat, vagy növelik a közös költségben való részvételi kvótákat azon lakások esetében, amelyekben ezt a tevékenységet végzik. Elfogadásukra ez a fajta megállapodás Ehhez az összes tulajdonos 3/5-ének igenlő szavazata szükséges, akik viszont a részvételi kvóták 3/5-ét képviselik.

Az emelés semmi esetre sem haladhatja meg a befizetett díj 20%-át.

Ez az intézkedés től alkalmazandó 6-3-2019 , már szerepelt benne RDL 21/2018 a LPH , ezért az e tekintetben 12. 19. 2018. és 1. 23. 2019. között megkötött megállapodások tökéletesen érvényesek és kötik a közösséget.

Ezzel az intézkedéssel nem az otthonát turisztikai bérbeadási tevékenységnek szentelő tulajdonos szankcionálása, hanem a közös elemek felhasználásának arányossá tétele a közösséghez való hozzájárulásával.

 

Bírósági kereset

Ha a közösség úgy ítéli meg, hogy a lakás tulajdonosa vagy használója abban vagy az ingatlan többi részében fejlődik tiltott tevékenységek az alapszabályban az ingatlant károsító közösség elnöke saját kezdeményezésére vagy bármely tulajdonos vagy lakó kezdeményezésére kötelezheti, hogy aki a tiltott tevékenységet folytatja, annak azonnali beszüntetésére kötelezheti. Ha a tulajdonos vagy a lakó továbbra is folytatja a káros magatartást, bírósághoz fordulhat, hogy a bíróság dönthessen az ügyben

A turistalakással kapcsolatban – eltekintve azoktól a megállapodásoktól, amelyeket a közösségek köthetnek, hogy a jövőben megtiltsák a tevékenységet – a felmerülő kérdés A bíróságok előtt a már meglévőkkel kapcsolatban az, hogy tiltott tevékenység-e ezen lakások idegenforgalmi bérbeadása, elemezve az alapszabályi szabályozást és annak értelmezését.

A bíróságok jelenleg az az álláspontja, hogy elismerik a korlátozás vagy tilalom A tulajdonosközösségben lévő turistalakások kizárólag abban az esetben, ha az alapító jogcímben vagy az alapszabályban egyértelmű és kifejezett tiltást tartalmaznak, amely harmadik személy vásárlókat érint, és feltéve, hogy a törvényi tilalom az ingatlan-nyilvántartásba be van jegyezve. Egy ilyen tiltással a tulajdonosi közösség megelőző intézkedést tesz a bosszantó tevékenységek elkerülése érdekében.

Az autonóm közösségek az ezekkel a lakásokkal kapcsolatban felmerült viták tükrében szabályozzák ezt az ügyet, hogy alkalmazkodjanak a jelenlegi helyzethez, és lehetőség szerint igyekezzenek elkerülni a szomszédos közösségekben felmerült konfliktusokat.

Ezt a tendenciát megelőzően úgy értelmezték, hogy elég, ha a A lakóhely kifejezést az alapító címben vagy a szomszédok közösségének alapszabályában használták úgy tekinteni, hogy a lakást kizárólag erre a célra, lakóhelyre vagy otthonra lehetett használni, és ez mint ilyen, ellentmond a turisztikai célnak.

 

 

 

Forrás: TLACORP